Lilla és a környezetvédelem

A diófa

A környezetvédelem már Lilla gyermekkorában is nagyon fontos volt. Szüleitől mindig azt tanulta, hogy ne csak magára gondoljon egyes cselekedetei során, hanem vegye figyelembe, hogy milyen hatással van ez a körülötte lévőkre, élőkre egyaránt, legyen az állat, növény, ember, vagy csak maga a lakóhelye.

Egy szép napsütéses tavaszi napon Lilla azon gondolkozott, mit tehetne ő környezete érdekében, vajon mi lenne az a jelképes cselekedet, amivel elősegíti a Föld állapotának jobbra fordulását. Többször hallotta, hogy a fák rengeteg oxigént termelnek, és hogy sajnos manapság nagyon sokat vágnak ki ezekből annak érdekében, hogy szabaddá tegyenek földterületeket akár egy újonnan épülő szálloda, egyéb létesítmény, vagy bútorok, faipari alapanyagok előállítása végett. Ezek térhódítását saját lakóhelyén is látta, ahol éppen egy termálvizes strand megépítése miatt vágták ki a környező erdő egy részét. Anyukájához fordult a kérdéssel, ő vajon mit szól ehhez a dologhoz, szerinte hogyan lehetne valamit tenni annak érdekében, hogy kifejezze a fák iránt együttérzését. Lilla anyukájának nem sok dolog jutott eszébe, csupán annyi, mi lenne ha Lilla maga ültetne egy fát, és gondozná, ápolná, amíg az meg nem nő. Lilla jó ötletnek találta, mert ez nem tűnt túl bonyolult feladatnak, és még kertészkedhet is közben, amit annyira szeretett. Már csak a megfelelő facsemetét kellett kiválasztania.

A kislány egyik kedvenc gyümölcse a dió, melyből anyukája isteni finom süteményeket szokott készíteni, valamint pirított diót, és még a reggeli zabkásájába is sokszor tápláló eleségként ez a csonthéjas kerül. Úgy gondolta, hátha pár év alatt akkorára nő majd ez a fa, hogy terméséből ő is gazdagodhat, valamint nagyon szeretett diót törni is és ezzel segíteni édesanyját a sok otthoni teher elviselésében. A fa fajtája tehát kiválasztva, már csak azt kellett kitalálni, honnan szerez facsemetét.

Eszébe jutott,  hogy kutyasétáltatás közben szokott látni diófákat, és reménykedett, hátha az egyiknek esetleg van egy csemetéje, amit el tud otthon ültetni. Elhatározta, hogy következő alkalommal tüzetesebben végig nézi az erdőt, amíg Nina kutya gyűjti a szagokat.

Egyik szerda este, amikor már végzett a leckéjével, és megtanulta az összes aznapra feladott tanulnivalóját, nekiindult az erdőnek. Nina szokatlanul izgatott volt, lehet hogy sejtette, valami esemény van készülőben és nem csak szimpla kutyasétáltatás lesz a program. Ahogy átmentek a kis erdő előtti vasúti síneken, Lilla már messziről kiszúrta a diófákat. Óvatosan leültette Ninát, majd lecsatolta pórázát, és elengedte szabadjára. A kutya boldogan nyargalt a fűben, magába szívva az összes láthatatlan ám de annál finomabb szagot, melyet csak egy kutya értékelhet igazán. Lilla sosem értette, miért lehet elidőzni egy-egy helyen annyit, szagolva a talajt, de hát tudja, hogy egy kutya számára ezek a szagok hatalmas információ értékkel bírnak, és ahhoz szükséges, hogy kapcsolatot létesítsen más kutyákkal akár. Ahogy az első adandó diófához érkezett, már látta is, hogy aljában egy kis csemete lakozik. Összesen három rövidke hajtása volt, mely valószínűleg egy szem dióból nőtte ki magát. Milyen hihetetlen, hogy ebből a kemény csonthéjasból ilyen könnyen nő ki egy teljesen új fa. A célnak pont megfelelt az elsőnek kiszemelt csemete, így elővette kis kapáját és óvatosan körbeásta jó mélyen a gyökerét. Amikor már látta, hogy nem takarja föld egyetlen gyökerét sem, gyengéden kiemelte és beletette egy zacskóba. Gyorsan magához hívta Ninát, és boldogan megindult hazafelé a szerzeménnyel.

Hazaérve vigyorogva mutatta a kis csemetét szüleinek, és már indult is, hogy kiválassza a rendeltetésének megfelelő helyet. A szomszéd kerítésének tövére esett a választása, ahol még épp elegendő hely volt az ültetéshez. Szerencsére nem kellett nagyon nagy gödröt ásnia, viszont gondosan kiszélesítette, kimélyítette, vizet öntött bele, majd belehelyezte a fát. Bőven meglocsolta esővízzel, melyet szülei hordókba gyűjtöttek a ház mellett, és megállt egy pár percre a facsemete fölött.

-          Nőlj nagyra kis diófa, és hozz sok szép termést, adjál sok oxigént a Földnek, és ha majd elég erős leszel, adj játszási lehetőséget a gyerekeknek ágaidon.